| A mérkőzések időpontjai nem a megjelölt dátum idejében játszották, hanem korábban. Ez a dátum az újság megjelenésének napja. A válogatás Varga József munkáját dícséri, aki éveken keresztül a Békéscsabai Előre Spartacus férfi kézilabda csapatának a technikai feladatait végezte. |
1992. szeptember 18. péntek
|
Rajt előtt a békéscsabai férfi kézilabdázók
|
|
Megismételni a tavalyi jó szereplést
Az elmúlt szezonban — a nehézségek ellenére — várakozáson felül szerepelt az NB I-es békéscsabai férfi kézilabdacsapat: az együttes a tabella hetedik helyén zárta a bajnokságot. A nyáron a gárda szakvezetője, Skaliczki László Komlóra távozott, így új edzőt kerestek a lila-fehérek. Hosszas tárgyalás sorozat után a kiváló testnevelő-edző, Szabó Károly — aki az elmúlt tizenöt évben sok sikert ért el a csabai női együttes kispadján — vállalta a szakmai munka irányítását. A bajnoki rajt előtt a keddi edzésen az edzővel és Váradi Zoltánnal, az Előre KSE megbízott férfi szakágvezetőjével beszélgettünk.
A cikkben hosszasan olvashatunk a beszélgetésről.
|
1992. február 07. péntek
|
Ma este a sportcsarnokban: Békéscsaba—Komló
|
|
Igazi csemegére van kilátás
A Békéscsabai Előre KSE férfiegyüttese is megkezdi a rájátszást a ma esti Komló elleni találkozóval a kézilabda bajnokságban. A lila-fehérek az alapbajnokságban a várakozást felülmúló jó teljesítményükkel csoportjukban a második helyen végeztek, így most a felsőházban folytathatják a küzdelmet. A téli felkészülésről, s a tervekről kérdeztük Skaliczki László edzőt.
Az interjúról hosszasan olvashatunk a cikkben.
|
1992. szeptember 21. hétfő
|
Békéscsabai Előre KSE—Komló 21-16 (12-8)
|
|
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1700 néző. V.: Kliment, Papp. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 3, Bogárdi 3, Döge 2, DVURECSENSZKIJ 3, MOHÁCSI 9 (4), Pocsai 1. Csere: Fekete, Szabó. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 4, ill. 6 perc. Hétméteresek: 4/4, ill. 7/2.
A találkozó előtt Váradi Zoltán, a hazaiak megbízott elnöke örömmel újságolta, hogy sikerült Marosvásárhelyről leigazolni a tavalyi román gólkirályt, a 27 esztendős loan Moldovánt, és a 31 éves kapust, Muresán Dorint. Amennyiben a héten megérkezik a játékengedélyük, a következő mérkőzésen, Debrecenben már pályára léphetnek. Szabó Károly — aki először ült a csabai férfi együttes kispadján — csak ennyit mondott a mérkőzés előtt: „Nem okozhatunk csalódást...” A másik oldalon idegesen járkált egy régi ismerős, Skaliczki László, aki a nyáron távozott a lila-fehérek kispadjáról a bányász városba: „Szoros mérkőzésen, döntetlen körüli eredményt várok.” A 3. percben Arató szerzett vezetést a hazaiaknak, amelyet félperc elteltével a hóri-horgas Keszthelyi egyenlített ki. Ezután felváltva estek a gólok, majd 4—2-es állásnál Keszthelyi büntetőjét Tyetyák bravúrral hárította. A 13. percben már 5—2-re vezettek a csabaiak, de ezután kapkodni kezdtek, s a vendégek a válogatott Horváth átlövés góljaival szépíteni tudtak. Sőt, a 21. percben Tolsztih révén egyenlítettek is (6—6). A következő percekben a lila-fehérek fokozatosan elhúztak, a 26. percben már 10—7-et mutatott az eredményjelző tábla. Tyetyák újabb büntetőt védett, s az indításból Döge lőtt a vendégek kapujába. Szünet után Bogárdi találatával már 13—8-ra vezettek az előrések. Az ezen a napon szenzációsan védő Tyetyák Tibor újabb hétméterest hárított, s az ellentámadásból Pocsai révén növelték előnyüket a hazaiak a 37. percben (14—9). A játékrész közepén úgy tűnt, eldőlt a találkozó sorsa, hiszen Mohácsi hétméteresével már 17—12-re vezettek a csabaiak. De a vendégek nem adták fel, fokozatosan közelítették meg a lila-fehéreket, s az 55. percben 19—16 volt az állás. Az izgalmas hajrában, az utolsó percben előbb Bogárdi, majd a lefújás előtt 15 másodperccel Döge lőtt gólt, beállítva ezzel a 21—16-os végeredményt. A közepes színvonalú és iramú mérkőzésen a jól védekező, s nagyobb akarással játszó hazaiak elsősorban az öt büntetőt hárító Tyetyák Tibor kiváló kapusteljesítményének és Mohácsi gólerősségének köszönhetően arattak a vártnál könnyebb győzelmet a Komló ellen, amelyet a közönség felállva, vastapssal honorált az összecsapás végén.
|
1992. szeptember 26-27. szombat-vasárnap
|
Tyetyák vezérletével
|
|
Debrecen—Békéscsabai Előre KSE 16-20 (11 -11)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Debrecen, 800 néző. V.: Klucsó, Lekrinszky. Debrecen: Cziráki — Szerdjuk 3, Bécsi 2, DAYKA 5 (1), Pusztai 2 (1), Áment, Polgár 1. Csere: Bene (kapus), HIDEGH 3, Habuczki, Lemák. Edző: Váczi Sándor. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 3, Szabó, DVURECSENSZKIJ 2, Fekete, Mohácsi 4, Pocsai 4. Csere: BOGÁRDI 3, Moldován 2, Döge 2. Edző: Szabó Károly. Hétméteresek: 5/2, ill. 0. Kiállítások: 2, ill. 4 perc.
Csabai góllal kezdődött a találkozó, majd Tyetyák ejtette bravúrjaival ámulatba a debreceni publikumot. Előbb hétméterest hárított a portás, ezután pedig sorra fogta az átlövéseket. A hazaiak szinte sokkot kaptak ebben az időszakban, így a 15. percben már 5—3-ra a lilák vezettek. Az előrések okos, taktikus játékkal őrizték az előnyt. Az első félidő vége előtt Dayka hetes gólja felélesztette a hazai reményeket, s végül döntetlennel zárult a játékrész. Szünet után Tyetyák ismét hetest védett. A 48. percben beállt újonc, román idegenlégiós, Moldován góljaival elhúztak a vendégek (14—18). A hajrában egész pályás letámadásra jött ki a Debrecen, de Mohácsi góljai lehűtütötték a reményeket. A közönség tapssal honorálta a csabaiak teljesítményét, akik Tyetyák vezérletével bravúros győzelmet arattak.
|
1992. október 03-04. szombat-vasárnap
|
Szolnoki Olajbányász—Békéscsabai Előre KSE 20-19 (13-12)
|
|
NB I-es férfi kézilabda -mérkőzés, Szolnok, 800 néző. V.: Andorka, Schóber. Szolnok: Szemenov — Móré 1, KOTORMÁN 4 (1), Olodin 1, KLEMÁN 4, Molnár 3 (1), Grundmann 4. Csere: Köteles (kapus), Kende 2, Woth 1, Harta. Edző: Zsiga Gyula. Békéscsaba: Tyetyák — ARATÓ 4, Szabó 1, Moldován 1, Dvurecsenszkij 2, Mohácsi 10 (1), Pocsai. Csere: Fekete 1, Bogárdi. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 10, ill. 10 perc. Hétméteresek: 4 /3, ill. 2/1.
A hazai csapat már az első percben hétméteresből vezetést szerzett. A félidő közepéig a kissé álmosan játszó vendégek nem is nagyon találtak magukra, így a 15. percben az olajbányász 7—3-ra vezetett. Ezt követően Szabó Károly edző átrendezte a sorokat, és az emberhátrány ellenére a 22. percben kiegyenlítettek a békéscsabaiak. Sőt, a nagyobb sebességre kapcsolt vendégek a félidő hajrájára átvették a vezetést, ekkor a játékvezetők Dvurecsenszkijt másodszor büntették kettőperces kiállítással. Az emberhátrányban lévő vendégcsapat jól tartotta magát és szoros első játékrészt zárt. A szünet után ismét hétméteressel kezdtek a hazaiak. Majd ezt követően rendkívül izgalmassá vált a mérkőzés, mert a játékvezetők Dvurecsenszkijt a 40. percben — harmadik kiállítását követően — piros lappal „jutalmazták”, azaz a játékból kizárták. Mivel a kulcsjátékos kiválásával a csapat védekezését, illetve támadójátékát át kellett alakítani, a mérkőzés hajrájára az edző Szabó Rudolfot szerepeltette a beállós posztján, de ez nem hozott megoldást. Befejezés előtt négy perccel mégis talpra állt a csapat, és 19—18-ra átvette a vezetést. A mérkőzés hajrája már nem mindig a kézilabdaszabályok szerint zajlott, így az 58. percben kiegyenlítettek a hazaiak, majd az utolsó percben — egy ellőtt labdát követően — megszerezte a vezetést az Olajbányász, és ezen a rendkívül kemény, színvonalas mérkőzésen már nem volt idő az egyenlítésre. A lila-fehér csapat a körülményekhez képest tisztességesen és becsületesen helyt állt.
|
1992. október 12. hétfő
|
Gólfesztivál a második félidőben
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Biokontakt SE Cegléd 26-15 (11-8)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 2000 néző. V.: Kliment, Papp. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 3, Szabó, MOLDOVÁN 4 (1), DVURECSENSZKIJ 2, Mohácsi 2, Pocsai 3. Csere: DÖGE 5, BOGÁRDI 6 (3), Fekete 1. Edző: Szabó Károly. Biokontakt: Gábor — Tündik 2, TRAFKIN 4, Farkas 3 (2), Etédi, Tóth 2, Dávid 4. Csere: Bognár, Túróczi (kapusok), Vankó, Járdi, Raniák. Edző: Hecker Gyula. Kiállítások: 8, ill. 2 perc. Hétméteresek: 7/4, ill. 4/2.
Farkas góljával kezdődött a találkozó, amelyet Döge egyenlített a második percben. Ezután meglepetésre a vendégek jutottak előnyhöz, igaz közben Mohácsi két büntetőt is hibázott, s a továbbiakban sem nagyon találta a helyét a pályán a lila-fehérek fiatal átlövője. A ceglédiek keményen, helyenként durván védekeztek, mindez megzavarta a hazaiakat, akik csak a 20. percben tudtak egyenlíteni Döge révén (5—5). A félidő hajrájában elhúzott a Békéscsaba, előbb Pocsai látványos ejtésével, majd Mohácsi távoli bombájával. A vendégek Dávid révén szépítettek, majd emberhátrányból Döge szerezte az előrések utolsó gólját ebben a játékrészben. A lefújás előtt két perccel az újonc emberfogásra jött ki, de nem sok eredménnyel. A fordulás után öt perc alatt elhúztak a lila-fehérek (14—8). Ezt követően úgy tűnt, az eddig pont nélkül álló ceglédiek feladták az összecsapást, bár sokat szabálytalankodtak, igyekeztek tördelni a játékot — emiatt többször ápolták a lila-fehér kézilabdázókat —, de nem tudták megtörni a házigazdák lendületét. A csabaiak fokozatosan elhúztak, támadásbán Bogárdi és az újonc idegenlégiós Moldován vezérletével növelték előnyüket. Védekezésben Tyetyák és Dvurecsenszkij nyújtott kiválót, s a végén már csak a gólkülönbség volt kérdéses. Az 56. percben Túróczi kapus elütötte a kitörő Pocsait — kísértetiesen hasonlított az eset a női mérkőzésen történtekhez —, de a ceglédi portás még sárga lapot sem kapott a játékvezetőktől. Az utolsó percben Fekete egy gyors indítás után szerzett góllal állította be a végeredményt. A találkozó elején— meglepetésre — az újonc szerzett vezetést, amit csak nehezen tudott egyenlíteni a félidő közepére a lila-fehér együttes. A szünetben rendezte a sorokat Szabó Károly edző, mindez meghozta az eredményt, hiszen a második játékrészben jó játékkal, látványos gólokkal szórakoztatta a szépszámú közönséget a hazai csapat, amely ilyen arányban is megérdemelten nyerte az összecsapást a sokat birkózó, a játékkal keveset törődő vendégekkel szemben.
|
1992. október 15. csütörtök
|
Csak a Tromos izzott
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Elektromos 15-25 (7-11)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1500 néző. V.: Belső, Jancsó. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 2, Moldován 3 (2), Döge 2, Dvurecsenszkij, Mohácsi 6, Pocsai 1. Csere: Bogárdi, Szabó, Fekete 1, Kiss. Edző: Szabó Károly. Elektromos: Bakos — KERTÉSZ 4, NÉMETH 4, Pribék, Kovács, Domasenko, PÁSZTOR 7. Csere: HEMELA (kapus), Szinko 2, Szotyori 1, Horváth 7 (3). Edző: Kovács László. Kiállítások: 2, ill. 10 perc. Hétméteresek: 4/2, ill. 3/3.
A mérkőzés előtt két epizódot jegyezhettünk fel: a legutóbbi sikeres hazai mérkőzés közönségszavazat-díját Döge Sándor nyerte, a Műszertechnikai Vállalat ajándékát Medgyesi Tamás ügyvezető igazgatóadta át a csabai játékosnak. Egy kellemetlenebb esemény: még a bemelegítésnél megsérült a vendégek egyik kapusa, Zsembery (a második félidőre a kórházból visszaérkezve hatalmasgipszkötéssel a lábán nézte az eseményeket), ezért Hemelát ültette a kispadra Kovács edző. Moldován, egy meglehetősen flegmán eldobott, de a kapu bal sarkában kikötő büntetőjéből megszerezte a vezetést a hazai csapat, s úgy tűnt, gondmentes találkozó szemtanúi lehetünk, ugyanis a lila-fehérek alaposan ráijesztettek a tavalyelőtti bajnokra: negyedóra játék után 5—1-re elhúztak. A vendégek csak ezután dobták az első akciógólt, igaz, egy percen belül kettőt is. Az addigi gyenge védekezésük is alaposan feljavult, összezárt a fal, míg a túloldalon ugyanez ellenkező előjellel volt illethető, egyre inkább átjáróházzá változott a békéscsabai védelem. Fel is zárkózott a Tromos, 6—6 után Horváth góljával a vezetést is átvették, s ettől kezdve nem volt kegyelem. Pillanatok alatt elhúzott a fővárosi gárda. A fordulás után még megpróbált kapaszkodni a Csaba, egy ideig tartották a lépést, de egyre inkább fáradni látszott a csapat, s ezzel párosult az is, hogy lélekben is mindinkább feladták. Hiányzott a tűz, míg a Tromos egyre inkább izzott. Reménytkeltő volt, amikor a 43—45. percben Mohácsi négyszer bevette az egyébként kitűnően védő Hemela kapuját (14—16), de aztán gyorsan lehűtötte a kedélyeket, kétszer el is adta a labdát. A vendégek viszont nem hibáztak, zsinórban lőtték a gólokat, miközben a lila-fehérek végleg összeomlottak. Jellemző, hogy 14 percen át gólképtelenek voltak, így 14—24-re alakult az eredmény az 59. percre. Végül Mohácsi találatára válaszolva a búcsúgólt is a vendégek lőtték. Nem sikerült a szurkolók által is titkon várt bravúr, s nem is sikerülhetett, mert a csapat hamar feladta a sündisznóállást, idő előtt elfáradt, s a vendégek idegekkel is, de lábbal is jobban bírták. Az Elektromos „észből” oldotta meg ezt a mérkőzést, míg a házigazdák játékosai improvizációra hagyatkoztak, de a finisben inkább már egyénieskedtek - gyarapodó hibák mellett. De vélhetően, lesz ez még jobb.
|
1992. október 19. hétfő
|
Újabb tíz gólos vereség
|
|
Győri Rába ETO—Békéscsabai Előre KSE 28-18 (12-9)
NB l-es férfi kézilabda-mérkőzés, Győr, 1000 néző. V.: Rózsa, Szabó. Győr: Hoffman — RÁDLI 7, Felföldi 3 (1), POLGÁR 5 (1), Vesztergom, Tóth L. 1, Csicsai 1. Csere: Oross A. (kapus), FENYŐ 9 (1), Cseh 2, Rosta, Adorján. Edző: Szaló Tibor. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 4, BOGÁRDI 7 (2), Döge 3, Dvurecsenszkij, Mohácsi 2 (1), Pocsai 2. Csere: Fekete, Szabó, Boldog. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 10, ill. 2 perc. Hétméteresek: 6/3, ill. 4/3.
A lila-fehérek nem a legjobb előjelekkel készültek a találkozóra, ugyanis a román idegenlégiós, Moldován sérülése nem jött rendbe, így nem léphetett pályára az átlövő. A hazaiak hetesből szereztek vezetést. Az első negyedórában meglepetésre az ebben az időszakban jól védekező, a labdát megbecsülő vendégek átvették a vezetést. A 20. percben 8—6-os békéscsabai vezetést mutatott az eredményjelző. Ekkor emberelőnybe kerültek a lila-fehérek, de ez megzavarta az együttest és a győriek kiegyenlítettek. A válogatottakat sorát felvonultató Rábapartiak ezután lendületbe jöttek és az első játékrész végére -megérdemelten - háromgólos előnyre tettek szert. Szünet után a felpörgő Győr ott folytatta, ahol abbahagyta. Ebben az időszakban különösen a villámgyors szélső, Rádli és a remek megoldásokat bemutató, szép gólokat szerző Fenyő vezérletével növelték az előnyt. A csabaiaknál Tyetyák kapus bravúros védéseivel tűnt ki a játékrész közepén. A 45. percben 20—14 volt a mérkőzés állása. A találkozó hajrájában pályára lépett a vendégeknél élete első NB I-es találkozóján a még ifjúsági korú szélső, Boldog Szabolcs is, aki nem okozott csalódást. A hajrában a hazaiak magabiztos vezetésük tudatában könnyedén és tetszetősen játszottak, s tovább növelték előnyüket az elfáradó és sokat hibázó előrésekkel szemben. Az esélyesebb házigazdák ellen a találkozó elején még -meglepetésre- vezettek a lelkes vendégek, de azután a jobb teljesítményt nyújtó, szép gólokat lövő győriek fokozatosan elhúztak a békéscsabaiaktól és ilyen arányban is megérdemelten győztek a közepes színvonalú és iramú összecsapáson.
|
1992. október 31. - november 01. szombat-vasárnap
|
Kínkeserves, szerencsés döntetlen
|
|
Békéscsabai Előre KSE—PEMÜ Honvéd 20-20 (9-12)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1000 néző. V.: Babos, Mózer. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 2, Szabó, Dvurecsenszkij, Fekete 1, MOHÁCSI 12 (4 ), Pocsai 1. Csere: Tóth (kapus), Döge 2, Moldován, Bogárdi 2. Edző: Szabó Károly. PEMÜ: NAGY — Kovács, VECSERNYÉS 6 (3), Gávai 2, Molnár 4, Lakatos 4, BÉRES 4. Csere: Benis, Kárpáti (kapusok), Dobrovits. Edző: Hunyadkürti János. Kiállítások: 4, ill. 18 perc. Hétméteresek: 4/4, ill. 3/3.
A gyors vendégek kezdtek jobban és a hatodik percben már 4—1-re elhúztak. A hazaiak körülményesen, sok hibával szőtték akcióikat, így a jobb csapatjátékot nyújtó solymáriak tartani tudták az előnyt. A csabaiak a 25. percben Fekete labdaszerzés után elért szép találatával vették át a vezetést (9—8), de ezzel el is lőtték a puskaporukat. A vendégek fordítani tudtak és a félidő végéig háromra nőtt az előnyük. Fordulást követően továbbra is a solymáriak irányították a játékot, keményen, helyenként durván védekeztek, támadásaikat rendre góllal fejezték be a gyengén védekező hazaiak ellen. A csabaiakban csak Mohácsi tartotta a lelket, aki igen nagy hibaszázalékkal célzott, de így is többször betalált. Izgalmasan alakult a véghajrá. Öt perccel a lefújás előtt 20—18-ra vezetett a PEMÜ. Az előrések labdát szereztek, Gávai szabálytalankodott, amiért a harmadik kiállítása után piros lapot kapott a játékvezetőktől. A hazaiak hetesből szépítettek, majd 50 másodperccel a mérkőzés vége előtt Döge egyenlített. A solymáriak egy szép akciót követően, három másodperccel a lefújás előtt a szélről Kovács jóvoltából betaláltak, de a játékvezetők szabálytalanságot észleltek, s szabaddobást ítéltek. (A nézőtérről úgy tűnt, teljesen szabályos volt a gól). A solymáriak tiltakoztak, parázs jelenetek játszódtak le a pályán mire helyreállt a rend. Az időntúli szabaddobás a kapu fölé szállt, így döntetlenül zárult a mérkőzés. Ezután a vendégek berohantak a pályára a játékvezetőkhöz, s csak nehezen nyugodtak meg a kedélyek. A jobb teljesítményt nyújtó, képzettebb játékosokból álló solymáriak végig irányították a játékot, a kapkodva, lassan és sok hibával játszó, most már hetek óta hullámvölgyben lévő lila-fehérek ellen, akik csak a szerencsének köszönhetik az egy pontot.
|
1992. november 07-08. szombat-vasárnap
|
Győzelem a sereghajtó otthonában
|
|
Cegléd—Békéscsabai Előre KSE 15-21 (9-10)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Cegléd, 1000 néző. V.: Bednár, Kanyok. Cegléd: Bognár — Gladcsenko 2, FARKAS 4, Jankó, Járdi, Tóth B. 3, Dávid 3 (1). Csere: Gábor (kapus), Etédi 1, Trafkin 1, Rainák 1. Edző: Hecker Gyula. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató, Szabó 1, Moldován, Dvurecsenszkij 1, MOHÁCSI 10 (3), Pocsai 2. Cs.: Tóth Gy. (kapus), DÖGE 4, Bogárdi 3, Fekete, Kiss. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 4, ill. 10 perc + kizárás (Szabó). Hétméteresek: 5/1, ill. 3/3.
Az újonc hazaiak fogadkoztak a mérkőzés előtt, hogy szépszámú közönségüktől támogatva legyőzik a vendégeket, csakúgy, mint néhány hete a Magyar Kupában. A ceglédiek nagy lendülettel kezdtek és a 10. percben már 5—3-ra vezettek. Ezt követően mind támadásban, mind védekezésben kiegyenlítetté vált a játék. Nagy taktikai csata folyt a pályán, a hazaiak sok apró technikai hibát vétettek, a lila-fehérek pedig egyre inkább magukra találtak. A félidő hajrájában a vendégek fordítottak és egygólos előnnyel zárták a játékrészt. A szünetben Szabó Károly edző azt kérte a csapattól, hogy egymásért küzdve próbálják megtartani a csabaiak a vezetést az idegesen játszó hazaiakkal szemben. A második félidő elején Mohácsi gólerős játékával és Tyetyák kitűnő védéseivel elhúztak a lila-fehérek, a 42. percben már 16—10-re vezettek. A találkozó hajrájára eldőlt, hogy ez a nap nem a ceglédieké, a vendégek magabiztosan őrizték az előnyt, s megérdemelten nyerték az összecsapást. A ceglédi közönség és a kisszámú, de annál lelkesebb békéscsabai szurkolótábor vastapssal ismerte el az előrések jó teljesítményét. Megtört a lila-fehérek rossz sorozata. Az újonc, sereghajtó Cegléd otthonában második félidei jó teljesítményével ilyen arányban is megérdemelten győzött az Előre a gyenge játékerőt képviselő hazaiak ellen.
|
1992. november 14-15. szombat-vasárnap
|
A rutin döntött
|
|
Elektromos—Békéscsabai EKSE 25-20 (11-8)
NB l-es férfi kézilabda-mérkőzés, Budapest, 500 néző. V.: Keszi, Lövész. Elektromos: Hemela — Balogh 5 (3), Németh 2, Horváth, KOVÁCS 5, Domasenko 3, Pásztor 1. Csere: Zsembery (kapus ), Kiss 1, Szimko 2, KERTÉSZ 5, Szotyori 1(1). Edző: Kovács László, Hajdú János. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 1, Bogárdi 2, Döge 2, SZABÓ 3, MOHÁCSI 10 (1), Pocsai 1. Csere: Fekete 1, Dvurecsenszkij, Kiss, Moldován. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 8, ill. 6 perc. Hétméteresek: 7/4, ill. 2/1.
A vendégek az első negyedórában taktikusan lassították a játékot, a „tromos” pedig mintha fáradt csapat benyomását keltette volna, ami érthető, hiszen a BÉK -mérkőzés jócskán kivett belőlük. Az első játékrész végén azonban „rutinból” elhúztak, amit a mérkőzés finisében megismételtek, így bebiztosították győzelmüket az egyébként végig okosan és ügyesen játszó békéscsabaiakkal szemben.
|
1992. november 28-29. szombat-vasárnap
|
Ha megjön Mohácsi lövőkedve
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Győri ETO KC 20-19 (10-10)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 800 néző. V.: Dzsipoff, Halmai. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 3, MOLDOVÁN 4, Döge 1, Szabó 1, MOHÁCSI 9 (2), Pocsai 1. Csere: Bogárdi, Fekete, Kiss, Dvurecsenszkij 2. Edző: Szabó Károly. Győr: Hoffmann — Rádli 1, Muresán 3, Polgár, VESZTERGOM, Rosta 3, CSICSAI 4. Csere: Gerháth (kapus), Tóth L. 1, Felföldi 1 (1), Fenyő 6 (4). Edző: Szabó Tibor. Kiállítások: 8, ill. 12 perc + kiállítás (Rosta). Hétméteresek: 4/2, ill. 6/5.
Miközben melegítettek a csapatok, Szabó Károly, a lila-fehérek edzője így fogalmazott: — Ha most nyerünk, megmarad a lehetőség a felsőházba bejutni. Sok függ attól, Mohácsi milyen lövőkedvében lesz. Mintha csak meghallotta volna a hazaiak lövője az iménti beszélgetést, a mérkőzés folyamán végig úgy tüzelt, mintha szét akarná szaggatni Hoffmann kapuját. De talán az is meghozta lövőkedvét, hogy a találkozót megelőzően ő vehette át a Békéscsabai Elektroház ajándékát — a legutóbbi, Pemü elleni kiváló teljesítményéért. A vendégek gyújtották be először a rakétát, de góljukra hamar jött a válasz, sőt, hamar elhúzott az Előre. Negyedóra játék után, 5—3-as állásnál Tyetyák hárította Felföldi büntetőjét, ami a kapus hangulatát is megalapozta. Szívósan küzdött a Győr, s a 27. percre ledolgozta hátrányát (8—8), majd rövid idő alatt még kétszer voltak eredményesek a csapatok, így egyenlő állással térhettek pihenőre. A szünet után megint csak a vendégek dobták az első gólt, de ezzel mintha el is lőtték volna a puskaporukat. Még az sem segített rajtuk, hogy a büntetődobásra feljött Gerhárth kapus egy percen belül kétszer is hárította a békéscsabai hétmétereseket. Ugyanis ezután egyre jobban belelendült a Békéscsaba, amihez Mohácsi újabb két látványos gólja adta meg az alaphangot. A második játékrész közepére 16—11-re elhúztak a hazaiak. Gyors vérfrissítés után ismét megkezdte a szívós ledolgozást az ETO. Meg is közelítették a lilákat, akik azzal is könnyebbé tették a vendégek dolgát, hogy „bekeményítettek” a védekezésben. Emberhátrányba kerültek, majd a mérkőzés vége előtt Arató — teljesen feleslegesen és felelőtlenül — még egy súlyos hibát követett el, s a kettős emberhátrány kis híján megbosszulta magát.
|
1992. december 03. csütörtök
|
Negyedóráig bírták
|
|
PEMÜ-Honvéd—Békéscsabai EKSE 25-23 (14-9)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Solymár, 500 néző. V.: Soltész, dr. Soós. Pemü: NAGY Z. — Somogyi 3, Vecsernyés 4 (3), GÁVAI 7 (1), MOLNÁR 5, Becskereki 1, Lehel. Csere: Benis (kapus), Elek 2, Vida, Lakatos 1, Dobrovics. Edző: Hunyadkürti János. Békéscsaba: Tyetyák — Pocsai 2, Mohácsi 8 (2), Dvurecsenszkij 2, Döge 1, Moldován 4 (1), Arató 3. Csere: Tóth Gy. (kapus), Szabó 1, Fekete, Kiss, Bogárdi 2. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 2 perc + kizárás (Somogyi), ill. 4 perc. Hétméteresek: 4/4, ill. 5/3.
Az első negyedóra azt sejtette, van keresni valója a vendégcsapatnak. Fej-fej mellett dobták a gólokat, így 7—7-ig „partiban” volt a lila-fehér együttes. A folytatásban azonban egyre több hiba csúszott a békéscsabaiak játékába, s egyre inkább úgy tűnt, sokat kivett a győriek elleni győztes mérkőzés Bogárdiékból. A 28. percre már 13—7-re elhúzott az egykori viharsarki, Gávai vezérletével rohamozó házigazda. A szünet után megkísérelt sok mindent a lila-fehér együttes, de továbbra is sok technikai hibát vétettek, így csak tisztes távolból tudták követni a honvédosokat. A végjátékban, az 54. percben aztán megvillant egyszer-egyszer Pocsai és Mohácsi (24—22), de ezzel el is lőtték a puskaporukat a lilák, így minden maradt a „régiben”. Mohácsi hiába dobott sok gólt, nagy hibaszázalékkal játszott (hússzor célozta meg a kaput, s nyolcszor talált be), így elmaradt a meglepetés.
|
1992. december 07. hétfő
|
Vereség két másodperccel a vége előtt
|
|
Komlói Bányász—Békéscsabai Előre KSE 24-23 (11-12)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Komló, 900 néző. V.: Klucsó, Lekrinszky. Komló: Horváth Zs. — Burán, Takács 1, Tolsztih 2, Degre, HORVÁTH T. 6, Czakó 3 (1). Cs.: Kulcsár (kapus), BOGNÁR 6, Keszthelyi 3 (1), Papp 1, Szentes 2. Edző: Skaliczki László. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 2, Fekete, Moldován 3, Szabó 1, MOHÁCSI 8, POCSAI 4. Csere: Bogárdi 2 (1), Döge 3, Kiss. Edző: Szabó Károly. Kiállítások: 4, ill. 4 perc. Hétméteresek: 4/2, ill. 2/1.
Nagy lendülettel kezdett a Békéscsaba, a 20. perc táján már ötgólos előnyre tettek szert (11—6). Ezt követően azonban rövidzárlat következett, a Komló magára talált, miközben előnybe kerültek a vendégek, ám Arató két óriási ziccert elhibázott, így felzárkózott a bányászegyüttes. A szünet után mindent megpróbált a hazai csapat a fordítás érdekében, de 12—12-ig felváltva estek a gólok és mindig a vendégeknél volt az előny. Az 50. percben vette át először a vezetést a Komló, 20—19, majd 21—19 volt az állás. Szívós munkával Mohácsi és Bogárdi révén kiegyenlítettek a lila-fehérek, de Keszthelyi büntetője utat talált a hálóba (23—22). Drámai utolsó két perc következett, amelyben emberelőnybe kerültek a vendégek. Mohácsi egy elrontott akciója után az ellentámadást Horváth a kapu fölé lőtte. A túloldalon viszont Mohácsi 10 másodperccel a lefújás előtt kiegyenlített. A középkezdésnél emberfogásra jöttek ki a házigazdák, s két másodperccel a lefújás előtt egy taktikai faultot követően a passzra számító Mohácsi és Fekete között Keszthelyi a felső sarokba bombázott. A néhány nappal korábbi, solymári mérkőzéssel ellentétben egy nagyon jól küzdő Békéscsaba lépett pályára Komlón. A lila-fehérek nem érdemeltek vereséget.
|
1992. december 10. csütörtök
|
Vasárnap dől el a felsőház kérdése
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Debreceni Dózsa 25-22 (14-11)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 800 néző. V.: Andorka, Schóber. Békéscsaba: TYETYÁK — Arató, Szabó, Dvurecsenszkij 2, Fekete, MOHÁCSI 11 (2), Pocsai 2. Csere: Bogárdi 2, Döge 2, KISS S. 2, Moldován 4(1). Edző: Szabó Károly. Debrecen: Cziráki — SZERGYUK 4, Bécsi 4, Dajka 5 (2), BÁN 4, Nezezon 2 (1), Polgár. Csere: Bene (kapus), Habruczki 1, Áment 1, Kiss L. 1. Edző: Váczi Sándor. Kiállítások: 14, ill. 8 perc. Hétméteresek: 5/3, ill. 3/3.
A mérkőzés előtt a Hunor Kft. ajándékát -az utolsó hazai mérkőzésen, a Rába ETO ellen nyújtott játékáért- Moldován vehette át. Az olajsütőt Salamon Gabriella, a női csapat játékosa adta át a férfigárda lövőjének. Még fel sem ocsúdott az ünneplésből a hazai csapat, meglepetésszerűen elhúzott a Debrecen, amely a mérkőzés kezdetén magabiztosan védekezett és gyorsléptű játékosai révén veszélyt jelentettek Tyetyák kapujára, aki azért már az elején is bemutatott néhány bravúrt. Persze ehhez az is hozzájárult, hogy Szabó rendkívül fegyelmezetlenül és túl keményen védekezett — a 9. percben már másodszor ültették le a játékvezetők két percre, majd a 13. percben végleg zuhanyozni küldték a lila-fehérek alacsony termetű játékosát. Ezt, az összességében hat perc előnyt használta ki a vendégcsapat, miközben a hazaiak számtalan ziccert is elpuskáztak (2—5). Még el sem ültek a kedélyek, amikor a 15. percben Dvurecsenszkij ipponnal földre küldte Nezezont, aki ápolásra szorult, s a találkozó végéig már vissza sem tért a pályára. Talán ezt a lélektani előnyt is kihasználták a házigazdák, akiknek védekezése alaposan feljavult, s Mohácsinak is megjött a lövőkedve: földről, levegőből, hetesből, szinte mindenhonnan betalált — a kezdeti bizonytalankodást leszámítva. A vendégek edzője külön őrzőt is ráállított, de az első játékrészben ez sem használt, a békéscsabaiak a 21. percre felzárkóztak (10—10), majd rövid idő után háromgólos előnyre is szert tettek. A fordulás után lelassult a játék, ennek ellenére hat gólra növelte az előnyt a hazai csapat. A Debrecen megtorpant, a nyitott védekezés megbosszulta magát, mert az apróbb termetű békéscsabaiak hamar felismerték, hol sebezhető az ellenfél. A jelentős előny birtokában kiengedtek a hazaiak, a Dózsa megkezdte a felzárkózást, de egy idő után elfogyott az erejük, lendületük, annál is inkább, mert a Mohácsi vezette házigazdák ismét magukra találtak, s gólra góllal válaszoltak. Nem volt egetrengető a színvonal, mindkét csapat nagy hibaszázalékkal játszott, de a küzdelem nagy volt. Izgalmasan is alakult az első 20 perc, amit a békéscsabaiak a fegyelmezetlenkedő Szabónak köszönhetnek. Ekkor paprikás is volt a hangulat, de az egyre magabiztosabb lila-fehér vezetés tudatában megnyugodtak a kedélyek, s a finisre a Debrecen is látva, hogy reménytelenné válik a helyzet, egy idő után feladta lélekben a küzdelmet. A békéscsabaiak rászolgáltak a győzelemre, ami újra reményt hozott a felsőházra. Annál is inkább, mivel a Pemü-Honvéd hatalmas csatában legyőzte a nagy riválist, a Komlót, így újra a Békéscsaba került lépéselőnybe. Vagyis, ha a vasárnapi (17 óra) Békéscsaba—Szolnok mérkőzésen legalább döntetlent harcolnak ki a lilák, akkor a tavalyihoz hasonlóan a felsőházban folytathatják a pontvadászatot.
|
1992. december 14. hétfő
|
Ismét „felsőházban” a lila-fehérek
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Szolnoki Olajbányász 31-21 (16-8)
NB I -es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 2000 néző. V.: Marosi, Török. Békéscsaba: Tyetyák — KISS S. 3, MOLDOVÁN 8 (1), Döge 6 (1), Dvurecsenszkij 2, Mohácsi 4, Pocsai 2. Csere: TÓTH GY. (kapus), Bogárdi 1, Szabó 1, FEKETE 3, Arató 1. Edző: Szabó Károly. Szolnok: Szemenov — Móré 1, KOTORMÁN 8 (2), GOLOVIN 5, Kende 1, Molnár 2 (2), Grundmann 1. Csere: Köteles (kapus), Rigó 2, Bendó 1. Edző: Zsiga Gyula. Kiállítások: 4, ill. 6 perc. Hétméteresek: 3/2, ill. 9/4.
Mohácsi, Fekete, majd Döge melegítette be Szemenov kapust, s ezzel hamar a vendégek tudtára adták: nem kukoricáznak, csak a győzelem az elfogadható eredmény számukra. Nem is sokáig maradt a pályán a szolnokiak légiós kapusa, hamar cserét kért, a helyére álló Köteles már jobb teljesítményt nyújtott, de ez is kevés volt a bányászcsapat üdvösségéhez. A lilák olyan lendületbe kerültek, hogy még emberhátrányból is gólokat lőttek, mint például a 10—12. perc között, amikor Kiss és Pocsai is bevette az ellenfél kapuját. A békéscsabaiak fokozatosan felőrölték ellenfelüket, akik — legalábbis lélekben — egyre inkább megadták magukat. A 16. percben már 11—2-t mutatott az eredményjelző. Lehet, hogy a szakemberek szempontjából ezzel már érdektelenné vált a mérkőzés, nem úgy a közönség szemüvegével nézve, ugyanis a „B” közép hajtotta, űzte tovább kedvenceit. Egyre inkább gyorsult a játék, sokáig fej-fej mellett lőtték a gólokat a csapatok, majd a fordulás után a 43. percre tíz gólra nőtt a két csapat közötti különbség (25—15). Nem sokkal ezután bejött a pályára a csapat doyenje, a kapus Tóth Gyula, akit üdvrivalgással köszöntött a publikum. Hálából azonnal megfogta Kotormán, majd egy perc múlva Grundmann büntetőjét, valamint két ziccert. A finisben a vendégek már nem is sokat törődtek a védekezéssel, így alakult ki a nagy gólszámú és nagy gólkülönbségű végeredmény, ami egyben azt is jelentette, hogy a tavalyihoz hasonlósan újra a „felsőházba” került a Békéscsaba (mostani riválisa is, amely már korábban kiharcolta a nyolc közé jutást — a szerk.), vagyis innen folytathatják a pontvadászatot jövőre a lila-fehérek. Látványos összecsapáson, sok futással, máskor ötletes játékkal fektette kétvállra ellenfelét — még ilyen arányban is megérdemelten — a Békéscsaba. Tulajdonképpen már az első negyedóra végére eldőlt a találkozó sorsa, ezért maradt ereje a látványosságra, a közönség szórakoztatására a házigazdáknak, akiket méltán ünnepelt a közönség.
|
1992. február 08-09. szombat-vasárnap
|
A sírból hozták vissza
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Komló 26-26 (9-15)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1600 néző. V.: Soltész, dr. Soós. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 2, Krasznopjorov 1, VOLENT 16 (5), Dvurecsenszkij 1, Bogárdi 1, Pocsai. Csere: TÓTH GY. (kapus), Mohácsi 2, Döge 2, Lovász 1, Fekete. Edző: Skaliczki László. Kiállítások : 2, ill. 18 perc. Hétméteresek: 7/5, ill. 5/4.
Nagy érdeklődés előzte meg a szünetben két válogatottal -Horváth és Németh- megerősödött komlóiak vendégjátékát. A hazaiaknál a kezdőcsapatban kapott helyet az újonnan érkezett idegenlégiós Krasznopjorov. A vendégek vezető góljára Volent válaszolt a 3. percben (1—1), majd fokozatosan elhúzott a Komló. A lila-fehérek idegesen, kapkodva, kishitűen játszottak ebben az időszakban, pedig a közönség lelkesen biztatta a csapatot. A 19. percben már 8-5-re vezetett a Bányász, s a félidő hajrájában hatgólos előnyt szereztek a gyorsabban játszó vendégek. Szünet után megváltozott összetételben léptek pályára a házigazdák, ám a játékrész elején tovább növelte előnyét a Komló, (38. perc: 11—18). Már nyolc góllal is vezettek a vendégek, s elkönyvelték a sikert, amikor jött Volent, akinek vezérletével fokozatosan dolgozta le a hátrányt az Előre. A komlóiak elfáradtak, egyre többet szabálytalankodtak, amit sorozatos kiállításokkal büntettek a játékvezetők. Izgalmas volt a hajrá: az 52. percben 20—23-at mutatott az eredményjelző, de Volent góljával 24—25-re jöttek fel a lilák. Az utolsó percben Németh találatával ismét a Komlónál volt az előny, de tíz másodperccel a vége előtt Mohácsi egyenlíteni tudott, (26—26). A végig izgalmas, kemény összecsapásokkal tarkított találkozón a komlóiak azt hitték, negyedórával a vége előtt már megnyerték a mérkőzést, nem számítottak a kitűnően játszó, csupaszív Volentre, aki magával ragadta a társakat, s így sikerült a lila-fehéreknek a sírból visszahozni az egy pontot. A csabaiak idényeleji formában játszottak, de második félidőbeli akarásáért az egész csapat dicsérhető.
|
1992. február 29. - március 01. szombat-vasárnap
|
Idegenlégiós napok Komlón
|
|
Komló—Békéscsabai Előre KSE 29-22 (14-10)
Komló: SEVCOV — Szentes, NÉMETH 5, Papp L. 1, TOLSZTIH 6, KESZTHELYI 12 (2), Takács. Csere: Bognár 3, Czakó 1, Horváth T. 1. Edző: Faludi Mihály. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 1, MOHÁCSI 5, Volent 3, DVURECSENSZKIJ 4, KRASZNOPJOROV 5, Pocsai 1. Csere: Tóth Gy. (kapus), Bogárdi 2 (2), Szabó, Döge 1, Fekete. Edző: Skaliczki László. Kiállítások: 6, ill. 2 perc. Hétméteresek: 4/2, ill. 2/2.
A mérkőzés kezdete előtt fél órával már zsúfolt volt a komlói csarnok, a szurkolók nagy elánnal biztatták csapatukat. Mindkét együttes lázasan készült a fontos pontokat eldöntő találkozóra. A mérkőzés kezdetét jelző sípszó után a hazaiak alaposan kihasználták a Békéscsaba „zavarait”, az 5. percben már 3—0-ra, majd a 15. percben 8—4-re vezettek. Ezután feljavult a vendégek védekezése, megkezdték a felzárkózást, mi több a 21. percre egy gólra megközelítették a bányászcsapatot (8—7). Ekkor azonban a hazaiak is rákapcsoltak, s zsinórban négyszer bevették a lila-fehérek kapuját, amivel jelentős előnyre tettek szert a szünetig. A fordulás után sem csökkent a különbség a két gárda között, a tomboló közönség űzte, hajtotta kedvenceit. A békéscsabaiak „szokásos” második félidei teljesítménye ezúttal elmaradt, így nem sikerült a felzárkózás, már csak azért sem, mert a klasszis teljesítményt a tegnap esti találkozón a komlóiak produkálták. A harcos, kemény játékban mindenképpen rászolgált a két pontra a bányászcsapat, amely egy idő után megtörte a békéscsabaiak akarását, de a vereséghez az is hozzájárult, hogy a lila-fehérek kapusai nem a legjobb napot fogták ki. Ezzel szemben a két csapat négy idegenlégiósa kitűnő teljesítményt nyújtott.
|
1992. március 09. hétfő
|
A Fortuna egyik csapatnak sem kívánt kedvezni
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Várpalota 19-19 (11-12)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1500 néző. V.: Békéscsaba: TYETYÁK — Arató 2, Mohácsi 6, Volent 1, Dvurecsenszkij, Krasznopjorov 3, Pocsai 1. Csere: Bogárdi 2 (1), Szabó, DÖGE 4, Lovász. Edző: Skaliczki László. Várpalota: DOLEZSÁL — Radovics 2, Áment, Nagy, BAKI 3 (1), Gröber 2, Róka 1. Csere: Farkas 2, Bakacs 5 (4), Bors 1, Balogh 3. Edző: Káló Sándor. Kiállítások: 8, ill. 12 perc. Hétméteresek: 2/1, ill. 6/5.
Nem sokkal a kezdés után Volent bevette Dolezsál kapuját, amire Farkas nagy átlövésgóllal válaszolt, majd a 7. percre átvette a vezetést is Baki büntetőből esett góljával a vendégcsapat. Még egy pillanatra visszafordították az állást a lila-fehérek, miután Döge végigviharzott a pályán és betört a védők között, ám Farkas egyenlített és innentől kezdve sokáig tartotta előnyét a Várpalota. A 19. percben már négy gól különbséget mutatott számukra a villanyóra, miután Bakacs kétszer is betalált büntetőből a békéscsabai kapuba (5—9). Kétszer egymás után a „partvonalon túlra” került egy-egy vendégjátékos, így megkezdte a felzárkózást a Békéscsaba, de a félidőig nem sikerült véglegesen ledolgozni a hátrányt. A fordulás után Bogárdi ugyan egyenlített, de minden békéscsabai gólra egyszer vagy kétszer válaszolt a bányászgárda, így továbbra is náluk volt az előny. Pedig Mohácsi kezében volt a fordítás lehetősége, hiszen egy percen belül kétszer is óriási ziccerbe került, de csúnyán mellé durrantott. Az 51. percig kellett várni, amikor 15—17-es állásnál Döge kétszer is lepókhálózta Dolezsál kapujának a sarkát, mi több, másodjára emberhátrányból. Aztán Mohácsi fordított és innen kezdve a békéscsabaiaknál volt az előny, amit viszont nem tudtak megtartani, ugyanis az 57. percben Mohácsi újabb góljára Baki egy kipattanó labdából egyenlített. Másfél perccel a mérkőzés vége előtt Bakacs, nem sokkal később Gröber is a kiállítás sorsára jutott, ám 40 másodperccel a lefújás előtt Arató egy előkészítetlen helyzet után a szélről, nullszögből elpuskázta a lehetőséget. Sőt, az ellentámadás során a meglóduló Áment kezére ütött, így ő is a kiállítás sorsára jutott, ám a Várpalotának már nem maradt ideje a kapu közelébe jutni, a játékvezetők lefújták a mérkőzést. Rendkívül szigorú védővonalat húzott kapuja előterébe a várpalotai csapat, s agresszív védekezésük eredménye, hogy a békéscsabaiak a kilencesen belülre be se tudtak lépni, azonnal lefogták, ütötték a támadójátékost. Volent, majd Krasznopjorov kísérletezett a bal kettőből Dolezsál kapuját bevenni, ám nem csak a rendkívül szigorú őrizet, hanem a jó formában védő portás is megakadályozta a békéscsabai lövőket a gólszerzésben. A villámgyors kontratámadásokból pedig előnyre tett szert a Várpalota. Többszöri „vérátömlesztés” után a feljavuló védekezés mellett megkezdte a felzárkózást a lila-fehér együttes, s noha Mohácsi lőtt hat gólt, ugyanennyit elpuskázott, így továbbra is szoros maradt az eredmény. A finisben bármelyik csapat oldalára állhatott volna Fortuna, ám valószínű mindkét gárda elégedett lehet a végeredménnyel, ugyanis a nagy tempójú és iramú mérkőzésen sok hibával játszottak a csapatok, s egyik sem érdemelt volna győzelmet.
|
1992. március 16. hétfő
|
Megszakadt a hazai veretlenségi sorozat
|
|
Békéscsabai Előre KSE—Rába ETO 17-22 (10-11)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 1400 néző. V.: Marosi, Török. Békéscsaba: Tyetyák — Arató 2, Szabó, Dvurecsenszkij, Krasznopjorov 4, DÖGE 4, Pocsai 1. Csere: Tóth Gy. (kapus), Bogárdi 4 (2), Fekete, Mohácsi 2. Edző: Skaliczki László. Rába ETO: HORVÁTH — Iváncsik 6 (3), Muresán 2, Tóth L. 3, Rosta 1, Felföldi 2, Csicsai 3. Csere: Vesztergom, POLGÁR 5, Veneditovas. Edző: Szaló Tibor. Kiállítás: 6 perc a győrieknél. Hétméteresek: 2/2, ill. 3/3.
Iváncsik büntetőből esett góljával kezdődött a mérkőzés és ezzel a győri vezetéssel nem is tudott megbirkózni 60 percen át a Békéscsaba. Legjobb esetben is felzárkóztak, esetleg kiegyenlítettek, de egy másodpercre sem tudták magukhoz ragadni az előnyt. Ez köszönhető volt — többek között — annak, hogy Horváth kapus nagyszerű napot fogott ki, de annak is, hogy az erőszakos és sokat beszélő, reklamáló Vesztergom vezérletével kőkemény védelmet húztak 6-osuk elé a vendégek. Krasznopjorov a kezdetben még átlőtte a falat, de miután a hórihorgas Polgár pályára lépett, ő is alább adta. Sőt, a győriek 208 centiméteres lövője a támadásban is fennmaradt az első játékrészben és bizony alaposan megtornáztatta a kapusokat. A fordulás után ismét ellépett a Rába ETO a lila-fehérektől, s ezután már egyenlíteni sem tudtak a békéscsabaiak. A mérkőzés egyre „vadabbá” vált, mind több lett az adok-kapok, a góllövésre mind kevesebb energiát fordítottak a csapatok. Ebben a játékrészben Polgár már „pihent”, Bogárdi viszont többször is szóhoz jutott, de ez is kevésnek bizonyult a lila-fehérek üdvösségéhez. A békéscsabaiak 1990. december 7-e óta bajnoki mérkőzésen nem szenvedtek vereséget hazai pályán — ezt törte meg a bajnoki címre is aspiráló Rába ETO. A nem túl magas színvonalú mérkőzésen erőszakos játékuk révén a vendégek rászolgáltak a győzelemre az erősen tartalékos békéscsabaiak ellen. A lila-fehérek közül hiányzott a Várpalota ellen megsérült Volent, akit a napokban, úgy tűnik, meg is műtenek, valamint az ugyancsak sérült Lovász.
|
1992. február 15-16. szombat-vasárnap
|
Egy gól, amely sokáig „kallódott”, végül csak elveszett
|
|
Várpalota—Békéscsabai Előre KSE 23-19 (14-8)
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzés, Várpalota, 800 néző. V.: Belső, Jacsó. Várpalota: DOLEZSÁL — RADOVICS 5, Farkas, Balogh 1, BAKI 6 (1), Gröber 2, RÓKA 4. Csere: Szedlák (kapus), Nagy 1, Áment 1, Bors 3, Szilágyi. Edző: Káló Sándor. Békéscsaba. TYETYÁK — Döge 3, Volent 2, Krasznopjorov 1, Dvurecsenszkij 1, Mohácsi 2, Pocsai 1. Csere: Tóth (kapus), BOGÁRDI 7 (4), Arató 2, Szabó, Fekete. Edző: Skaliczki László. Kiállítások: 8, ill. 4 perc. Hétméteresek: 3/1, ill. 4/4.
Nagy lendülettel kezdett a Várpalota, aminek eredménye: az 5. percben már 5—1 -re vezettek. Ekkor különösen a szélsőik jeleskedtek, akiket a békéscsabaiak nem tudtak semlegesíteni. Csak 8—3 után lendültek játékba a vendégek, bár a félidő hajrájára ötről hat gólra növelte előnyét a hazai csapat, ami nagyrészt Dolezsál jó védéseinek köszönhető. A félidő lefújása előtt Tyetyák büntetőt hárított, a fordulás után a csabaiak hasonló helyzetből a kapuba találtak. A lila-fehérek ezután feljavultak, nehézzé is vált a hazaiak dolga, noha csak büntetőkkel tudta a lépést tartani a vendégcsapat. Ezután negyedóráig alig esett gól, mi több, egy kis kavalkád is keletkezett. Ugyanis 17—11-nél egy gól után a tábla kettőt ugrott és mindenki ennek az eredménynek tudatában folytatta a játékot. Hiába mutatott az 57. percben 22—20-at az óra, a végelszámolásnál kiderült a „turpisság”. Hosszas huzavonával folytatódott a 60. percen túl a zsűriasztal környékén az „aláírás procedúra”, mígnem háromnegyed óra után végképp leszögezték, hogy nem 23—20, hanem csupán 23—19 a végeredmény, az egyébként biztos győzelmet arató és jobban játszó Várpalota javára.
|